A következőket azoknak javaslom akik már éltesebb (rozsdás, horpadt, kopott krómos) kipufogóval rendelkeznek.

Tehát. Első lépésként égessük ki! Nem kell most azonnal lánghegesztő, vagy disznóperzselő apparát után szaladni, elég lesz a kertből őszi takarításkor kikerülő szemét is (gally, száraz falevél) esetleg egy kis tűzifával kiegészítve. Most nem kell kórusban marházni a „cikk” íróját, mert ennek is meg van a miértje. A lánghegesztő, perzselő csak kis felületen éget, míg a máglyaszerűen lángoló gallyak a dob teljes hosszában egyszerre olvasztják, égetik el a szutykot. Amikor jól ég a tűz, nemes egyszerűséggel dobjuk bele a szétszerelt kipufogó darabjait! A dob nem árt, ha rézsútosan áll, mert akkor egy kis huzat is lesz benne. Az egész művelet kb 4-5 perc. Mikor már nem jön belőle füst, kivesszük a tűzből és megvárjuk, hogy kihűljön. Vigyázzunk, izzó koksz maradhat benne, ha türelmetlenek vagyunk! Egy deszkához finoman odaütögetjük, hogy a koksz kiszóródjon. Ezután mossuk le trisós-ultrás vízzel! Súrolós szivacs és gumikesztyű használata javasolt. Következő művelet a csiszolás. 800-as vízpapírral, vízzel csiszoljuk fel! Fűzzük kampós végű drótra! Ezután ismét mosás, tisztavizes öblítés. A száraz kipufogót törölgessük át nitrohígítós, lehetőleg nem szöszölő ronggyal! (zsírtalanítunk) Innentől ne fogjuk meg puszta kézzel! Jöhet a festés. A teszkóban és más áruházakban1000 Ft körüli összegért kapható fekete, vagy ezüst hőálló festéksprayt használunk (600 fokig hőálló). Egy doboz kb három kipufogóra elég. A horpadásos darabokra célszerű a fekete, mert optikailag jobban takarja a gödröket. Akasszuk fel a körtefára, majd három rétegben fújjuk le! Kész! Ha egy idő után elkormolódik a rendszer, kezdjük elölről. A festék nem fog leégni róla (kipróbáltam), majd egy rétegben újra fújjuk. A képen az enyém látható a művelet után.